Agilis guildek a Lechnerben
Alulról szerveződő közösségek transzparens célokkal és eredményekkel
A guild szó magyarul céhet, szövetséget jelent, az agilis módszertanhoz kapcsolódva ugyanakkor ma már új értelmet is kapott. A munkatársak olyan csoportját hívják így, melynek résztvevői a klasszikus szervezeti struktúrákon átnyúlva, egy-egy téma kapcsán működnek együtt. A Lechner Tudásközpontban két ilyen szerveződés is létezik, az egyiket az egyes elektronikus szakrendszereket fejlesztő scrum csapatok tagjai alkotják, a másik csapat hardver-szoftver témakörrel foglalkozik.
A Lechner Tudásközpontban komoly hagyományai vannak az agilis módszertan alapján végzett munkának, jelenleg négy scrum csapat működik a cégen belül, amelyek az ÉTDR, az e-közmű és az e-napló elektronikus szakrendszerek, valamint a Települési Térinformatikai Platform (TTP) fejlesztését végzik.
Egy scrum csapatban – melyet a nemzetközi szakirodalomban squadnak is neveznek, ez angolul rajt, szakaszt, brigádot jelent – a munkatársak meghatározott szerepköröket töltenek be, ezeken keresztül látják el az összes tervezési, fejlesztési, tesztelési, szoftverkibocsátási feladatot. A tevékenységet a scrum master koordinálja. A csapat tagjai hosszú időn át együtt dolgoznak, autonóm, önszabályozó módon.
Ezen kívül azonban más szerveződési egységek is elképzelhetők. Ilyen például a guild, mely egy olyan közösség, amelyet a tagok azonos érdeklődése fűz össze. Ehhez a csoporthoz az egész szervezetből csatlakozhatnak munkatársak, akik szeretnék megosztani a tudásukat, a tapasztalataikat, a jól bevált módszereiket. Mindegyik guildnek van egy koordinátora, a témát pedig adhatják például a webes technológiák, a tesztelés automatizálása vagy az agilis coaching, de ugyanígy olyan dolgok is, mint a fotózás, a design vagy bármely más közös érdeklődési terület.
A Lechner Tudásközpontban a négy scrum csapat product ownereiből, scrum mastereiből és fejlesztőiből álló guild alulról szerveződő közösség, amelynek célja a résztvevő munkatársak és a cég számára egyaránt pozitív, előremutató módszertani ajánlások gyűjtése, átbeszélése, adaptálása és az egymásnak történő segítségnyújtás. Az ezen a fórumon megtárgyalt témák sokszor konferencia-előadások anyagaivá is válnak, amelyek aztán a Lechner Tudásközpont falain túl hatva mások érdeklődésére is számot tarthatnak és szakmai fejlődését is segíthetik. Így például a Lechner product ownerei rendszeres előadói az AgiCon konferenciáknak, ahol általános szoftverfejlesztési témákkal, de ezen belül kiemelten a közigazgatási agilitással foglalkoznak. A Lechner Tudásközponton belüli tudásmegosztás fóruma a Tech Workshop, amelyen a guildekből a témát mélyebben ismerő munkatársak a szervezet egészének bemutatót tartanak a megszerzett információkból. A guild tagjai heti rendszerességgel átbeszélik a scrum csapatok tapasztalatai alapján az aktuális fejlesztési, javítási lehetőségeket, a szervezet más tagjai számára is hasznos videókat is készítenek tippekkel, ötletekkel.
• Az egyének és a személyes kommunikáció fontosabb, mint a folyamatok és eszközök
• A működő szoftver fontosabb az átfogó dokumentációnál
• A megrendelővel való együttműködés fontosabb a szerződéses egyeztetéssel szemben
• A változás kezelése fontosabb, mint a tervek követése mindenáron
Ez a gondolkodásmód elsősorban a nagyobb vállalatok számára jelenthet új megközelítést, mivel a kisebb cégekre általában eleve a rugalmasabb működés jellemző.
A Lechner másik guild csapata, a Technológiai Munkacsoport (TMCS) még jóval az agilitás tudatos bevezetése előtt kezdte meg a működését. A munkacsoport a hardver-szoftver témakörrel foglalkozik, szakértői munkájuk sok Lechneres munkavállaló napi tevékenységét könnyíti meg. Tágabb értelemben guildnek nevezhetők a munkatársak olyan informális csoportjai is, mint a társasjáték- vagy barlangász körök, azonban szorosabban véve azokat a szerveződéseket sorolhatjuk ide, amelyek a munkavégzésre, a vállalat eredményességére közvetlenebbül visszahatnak. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy olyan csapatokról van szó, amelyek nem vezetői utasításra, hanem összetételükben és munkaszervezésükben is autonóm módon jönnek létre egy bizonyos – a tágabb közösség számára is hasznos – téma köré, transzparens célokkal és eredményekkel. Nemcsak azonos munkakörben dolgozók vagy hasonló szerepekkel rendelkezők szerveződhetnek ilyenekbe, sőt a guild lényege, hogy sok nézőpont összegződhessen egy-egy téma kapcsán.
A guildek létrehozása a gyakorlatban kicsit nehezebbnek mutatkozhat, mint a többi szerveződési egységé, mivel itt a tagok részéről motivációra is szükség van. Általánosságban pedig elmondható, hogy mindezek a módszerek főleg nagy szervezetek esetén működnek jól, és abban az esetben, ha már érett, tapasztalt scrum teamekről van szó.
Több, hasonló területen dolgozó squad együttesen egy nagyobb egységet, egy úgynevezett tribe-ot – magyarul törzset – alkothat. A scrum csapatok közötti kapcsolat, ami akár a közös munkahelyi térnek, akár informális eseményeknek köszönhetően létrejöhet, hasznos lehet abban, hogy megosszák egymás között, ki mivel foglalkozik éppen, milyen új módszereket alkalmaz, milyen tapasztalatokat szerzett.
A „szakaszok” (chapters) a csapatmunkának és az innovációnak szintén kitűnő terepei lehetnek, ezek olyan teameket jelentek, amelyekbe a scrum gárdák azonos szerepkört betöltő munkatársai tartoznak, például a front office vagy a back office fejlesztők, vagy mondjuk a tesztelők. Ezek a szerveződések módot adnak az azonos munkakörben dolgozók közötti eszmecserére, a tapasztalataik megosztására.
Források:
Ashley-Christian Hardy: Agile Team Organisation: Squads, Chapters, Tribes and Guilds
Gerard Bakker: Scrum és agile: mi a különbség közöttük és mire jók?
Borítókép: Kis Ádám / Lechner Tudásközpont
A Lechner Tudásközpont a Miniszterelnökség építészeti, építésügyi, ingatlan-nyilvántartási és térinformatikai szakmai háttérintézménye, küldetése az épített környezethez és téradatokhoz kapcsolódó széles körű közszolgáltatásainak digitalizációja és társadalmasítása.
